Nemzetközi Floorball Szövetség
Játékszabályok
Szabályok és értelmezésük
Érvényes 2005. július 1-től
Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság
© Nemzetközi Floorball Szövetség 2005
Minden jog fenntartva.
.
Rajzok: Anna Eriksson
1 A JÁTÉKTÉR
101 A játéktér méretei
1) A játéktér 40 x 20 m-es, amelyet palánk vesz körül íves sarkokkal, amely az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott.
A játéktér téglalap alakú, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik. A legkisebb megengedett méret 36 x 18 m, a legnagyobb 44 x 22 m.
102 Jelzések a játéktéren
1) Minden jelzést 4-5 cm széles, jól látható vonallal kell jelezni.
2) A középvonalat és a középpontot jelölni kell.
A középvonal legyen párhuzamos a játéktér rövid oldalával és ossza azt két egyenlő méretű térfélre.
3) A büntetőterületek mérete 4 m x 5 m, amelyeket a játéktér rövid oldalától 2,85 m-re kell kijelölni.
A büntetőterületetek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelölik, a vonalakat is beleértve. A büntetőterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni.
4) A kapusterületek mérete 1 m x 2,5 m, amelyeket a büntetőterületek hátsó vonalai előtt 0,65 m-re kell kijelölni.
A kapusterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelölik, a vonalakat is beleértve. A kapusterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni.
5) A kapusterületek hátsó vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak, ezért a kapusterületek hátsó vonalán a kapufák helyét is meg kell jelölni úgy, hogy a két jelölés között 1,6 m legyen a távolság.
A gólvonalakat a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni. A kapufák helyét jelölő jelzéseket a kapusterület hátsó vonalán a vonalon lévő kihagyásokkal, vagy pedig arra merőlegesen a vonalból közvetlenül kinyúló rövid vonalakkal kell megjelölni.
6) A húzáspontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli meghosszabbításán, a játéktér hosszú oldalaitól 1,5 m-re kell megjelölni.
A húzáspontokat kereszttel kell jelölni. A középponton levő húzáspontok lehetnek képzeletbeliek is.
103 A kapuk
1) A kapukat, amelyek az IFF által hitelesítettek és a megfelelő jelzéssel ellátottak, az előírt jelzésre kell helyezni.
A kapuk nyitott oldala a középpont felé nézzen.
104 A csereterületek
1) A 10 m hosszú csereterületeket a játéktér hosszú oldala mentén kell kijelölni 5 m-re a középvonaltól, ahol a cserepadok is elhelyezkednek.
A csereterületeket a palánk mindkét oldalán meg kell jelölni. A területek szélessége nem haladhatja meg a palánktól számított 3 m-t. A cserepadok a palánktól megfelelő távolságra legyenek és azokon 19 személy számára legyen elég hely.
105 A versenybíróság és a büntetőpadok
1) A versenybíróság és a büntetőpadok a csereterületekkel szemközti oldalon helyezkedjenek el a középvonal mellett.
A versenybíróság és a büntetőpadok a palánktól megfelelő távolságra legyenek. Mindkét csapatnak külön büntetőpadja legyen a versenybírói asztal két oldalán elhelyezve. Mindkét büntetőpadon legalább két személy részére legyen elegendő hely. A versenybíróság és a büntetőpadok ilyen elhelyezésének megváltoztatását a hivatalos szerv engedélyezheti.
106 A játéktér ellenőrzése
1) A játékvezetők jóval a mérkőzés előtt ellenőrizzék a játékteret és gondoskodjanak az esetleges hibák kijavíttatásáról.
Minden hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A rendező csapat felelős a hibák kijavításáért és a palánk megfelelő állapotáért a mérkőzés folyamán. Minden veszélyes tárgyat el kell távolítani a játéktér közeléből, vagy puha borítással be kell fedni.
2 A JÁTÉKIDŐ
201 A rendes játékidő
1) A rendes játékidő 3 x 20 perc, két 10 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet cserélnek.
Rövidebb játékidőre – de nem rövidebbre, mint 2 x 15 perc - és szünetekre a hivatalos szerv adhat engedélyt. A térfélcserével egyidőben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval a mérkőzés előtt a hazai csapat választhat térfelet. Mindegyik játékrészt a középponton elvégzett húzással kell kezdeni. Abban az esetben, ha a játékidő végét jelző órán a hangjelzés nem automatikus, a játékrész végét a versenybírónak kell jeleznie síppal vagy más, arra alkalmas eszközzel. A szünet idejét rögtön a játékrész végén kell elkezdeni mérni. A játékvezetők feladata, hogy a szünet lejártával a csapatokat a játéktérre szólítsák. Ha a játékvezetők úgy gondolják, hogy valamelyik térfél előnyösebb, akkor a csapatoknak a harmadik játékrész felénél ismét térfelet kell cserélni, erről azonban a mérkőzés megkezdése előtt kell dönteni. Ha a csapatok térfelet cserélnek, a játékot a középponton elvégzett húzással kell folytatni.
2) Tiszta játékidőt kell mérni.
A tiszta játékidő azt jelenti, hogy az időt meg kell állítani valahányszor a játékvezetői síp megszakítja a játékot, és akkor kell újra elindítani, amikor a labdát játékba hozzák.
Különleges játékmegszakításnál három sípszót kell alkalmazni. A játékvezetők döntik el, mit lehet különleges játékmegszakításnak tekinteni, de minden esetben ezek közé tartozik, ha megsérül a labda, ha a palánk részei szétválnak, ha sérülés történik, ha felszerelést mérnek, ha nem engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás teljesen vagy részlegesen megszűnik, és ha a mérkőzés végét jelző hang tévedésből megszólal. Ha a palánk részei szétváltak, a játékot nem kell megszakítani addig, amíg a labda a kérdéses rész közelébe nem kerül. Ha valaki megsérül, a játékot csak akkor kell megszakítani, ha komoly sérülés gyanúja áll fenn, vagy ha a sérült játékos közvetlenül zavarja a játékot.
A hivatalos szerv engedélyezheti a nem tiszta játékidő használatát, ebben az esetben a játékidőt csak gól, kiállítás, büntetőütés, időkérés és a játékvezetők hármas jelzésére különleges játékmegszakítás miatt kell megállítani. A rendes játékidő utolsó 3 percében mindig tiszta játékidőt kell mérni. A játékidőt büntetőütés alatt meg kell állítani.
202 Az időkérés
1) A rendes játékidő alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy egyszer időt kérjen, amelyet rögtön, amint a játék megszakad, meg kell adni és három sípszóval kell jelezni.
Időt bármikor lehet kérni, beleértve a góllal és büntetőütéssel kapcsolatos eseteket, de ezt csak a csapatkapitány vagy egy csapatvezető teheti. A játékmegszakítás közben kikért időt azonnal meg kell adni, kivéve, ha ez negatívan befolyásolná a másik csapat helyzetét, ekkor az időt a következő játékmegszakításkor kell megadni. A kikért időt mindig meg kell adni, kivéve gól után, amikor a csapat elállhat az időkérés szándékától. A kikért idő indulását egy játékvezetői sípszó jelzi, amely akkor hangzik el, ha a csapatok már a csereterületükön, a bírók pedig a versenybírói asztalnál tartózkodnak. Az idő végét egy másik, 30 mp-cel későbbi sípszó jelzi. Az időkérés után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni. Büntetett játékos nem vehet részt az időkérésben.
203 A hosszabbítás
1) Ha egy mérkőzés döntetlennel ér véget, de az eredményt el kell dönteni, akkor addig kell folytatni a játékot, amíg az egyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van egy 2 perces szünethez térfélcsere nélkül. A hosszabbítás alatt ugyanolyan szabályok szerint kell elindítani és megállítani az időt, mint a rendes játékidő alatt. A hosszabbítás ideje nem oszlik játékrészekre. A rendes játékidőből megmaradt büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. A 10 perces meghatározott idejű hosszabbításra a hivatalos szerv adhat engedélyt. Ha a mérkőzés eredménye a 10 perces meghatározott idejű hosszabbítás után is döntetlen, akkor a mérkőzést büntetőütésekkel kell eldönteni.
204 A meghatározott idejű hosszabbítás utáni büntetőütések
1) Mindkét csapatból 5-5 mezőnyjátékos személyenként egy büntetőütést végez el. Ha a tíz ütés után az eredmény még mindig döntetlen, ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntetőütéseket, amíg az eredmény el nem dől.
A büntetőütéseket felváltva kell elvégezni. A játékvezetők döntik el, hogy melyik kaput használják, és a csapatkapitányok között pénzfeldobással döntik el, hogy melyik csapat kezdje a büntetőütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetőjének a feladata, hogy a bírókkal és a versenybizottsággal írásban közölje a kiválasztott öt játékos mezszámát és a sorrendet, ahogy a büntetőütéseket el fogják végezni. A játékvezetők felelőssége biztosítani, hogy a büntetőütések a csapatkapitányok által megadott sorrendben történjenek. Amint az eredmény eldől a büntetőütések során, a mérkőzés véget ér és a büntetőütésekben győztes csapat egygólos győzelmét lehet elkönyvelni. A rendes büntetőütések alatt a mérkőzés eldöntöttnek tekinthető, amikor az egyik csapat több góllal vezet, mint ahány büntetőütése van hátra az ellenfélnek. Az első tíz büntetőütés utáni további ütések során az eredmény akkor tekinthető eldöntöttnek, amikor az egyik csapat eggyel több gólt szerez, mint a másik, miután mindkét csapat ugyanannyi ütést végzett el. Az első tíz utáni további ütéseket nem kell az előzőleg megadott sorrendben elvégezni, de egy játékos csak akkor végezheti a harmadik ütését, ha a csapatból a többi kijelölt játékos már mind kettőt-kettőt elvégzett, és így tovább. A büntetés alatt álló játékos is részt vehet a büntetőütésekben, ha nem kapott végleges kiállítást. Ha egy kijelölt játékos végleges kiállítást kap a büntetőütések közben, akkor a csapatkapitánynak egy addig nem jelölt mezőnyjátékost kell kijelölnie, aki helyettesíti a kiállított játékost. Ha a kapus végleges kiállítást kap, akkor a cserekapus helyettesíti. Ha nincs cserekapus, a csapat 3 percet kap arra, hogy egy addig nem jelölt mezőnyjátékost felszereljen, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni kell a jegyzőkönyvben és a változás időpontját is be kell jegyezni. Egy csapat, amely nem képes öt mezőnyjátékost kijelölni, csak annyi büntetőütést végezhet, ahány jelölt játékosa van. Ez érvényes az esetleges további büntetőütések közben is.
3 A RÉSZTVEVŐK
301 A játékosok
1) Mindegyik csapat legfeljebb 20 játékost jegyezhet be a jegyzőkönyvbe.
A játékost mezőnyjátékosok vagy kapusok lehetnek. Csak a jegyzőkönyvbe beírt játékosok vehetnek részt a játékban és tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén
2) Játék közben csapatonként legfeljebb 6 játékos tartózkodhat egyidejűleg a játéktéren, akik közül csak egy lehet kapus.
Ahhoz, hogy a játékvezetők elindítsák a mérkőzést, mindkét csapatból legalább 5 mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerűen felszerelt kapusnak kell megjelennie, különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 4 játékossal kell tudnia játszani, különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. Ha a pillanatnyi eredmény előnyösebb a vétlen csapat számára, akkor az az érvényes végeredmény.
302 A csere
1) A mérkőzés folyamán bármikor és akárhányszor lehet cserélni.
Minden cserének a csapat csereterületén belül kell történnie. A játékteret elhagyó játékosnak át kell lépnie a palánkon, mielőtt a cserejátékos a pályára lép. A pályát a saját csereterületén kívül elhagyó sérült játékost nem lehet helyettesíteni a játék megszakításáig.
303 Különleges szabályok kapusok számára
1) Minden kapust a jegyzőkönyvben jelölni kell.
A jelölés a lap szélére írt G betű legyen. Az a játékos, akit kapusként neveztek, ugyanazon a mérkőzésen nem szerepelhet ütővel rendelkező mezőnyjátékosként. Ha egy csapat sérülés vagy kiállítás miatt a kapusát egy mezőnyjátékossal helyettesíti, akkor legfeljebb 3 percet kapnak arra, hogy a cserét megfelelően felszereljék, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni kell a jegyzőkönyvben és a változás időpontját is be kell jegyezni.
2) Ha a kapus játék közben teljesen elhagyja a büntetőterületet, visszatéréséig mezőnyjátékosnak kell tekinteni, még ha nincs is ütője.
Ez nem vonatkozik a kidobásra. A kapus akkor hagyja el teljesen a büntetőterületet, ha testének egyik része sem érinti a talajt a büntetőterületen belül. A kapus mindemellett a büntetőterületén belül felugorhat. A vonalak a büntetőterülethez tartoznak.
304 Különleges szabályok csapatkapitányok számára
1) Mindegyik csapatnak legyen egy csapatkapitánya, akit a jegyzőkönyvben jelölni kell.
A jelölés a lap szélére írt C betű legyen. A csapatkapitány személye a mérkőzés folyamán csak sérülés, rosszullét vagy végleges kiállítás esetében változhat, és azt annak időpontjával együtt a jegyzőkönyvbe be kell jegyezni. A leváltott csapatkapitány ugyanazon a mérkőzésen nem szerepelhet újból csapatkapitányként.
2) Kizárólag a csapatkapitánynak van joga beszélni a játékvezetőkkel, de ugyanakkor a kötelessége segítenie is őket.
Amikor a csapatkapitány a játékvezetőkkel beszél, az történjen az előírt szabályok szerint. A kiállított csapatkapitány elveszti a jogát, hogy beszélhessen a játékvezetőkkel, hacsak nem a játékvezetők szólítják meg, és a csapatnak nincs lehetősége a játékvezetőkkel kommunikálni, kivéve, amikor a csapatvezetés időt kér.
305 A csapatvezetés
1) Mindegyik csapat legfeljebb 5 személyt jegyezhet be a jegyzőkönyvbe, mint a csapat vezetőit.
Csak a jegyzőkönyben szereplő személyek tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén. Időkérés kivételével a vezetők nem léphetnek be a játéktérre a játékvezetők engedélye nélkül. Minden edzői tevékenységet csak a csereterületen belül szabad ellátni. A mérkőzés megkezdése előtt a vezetők egyikének alá kell írnia a jegyzőkönyvet, amelyen ezután változtatni már nem lehet. Egy csapatvezetőt, akit vezetőként és játékosként is bejegyeztek, a csereterületen történt kiállításhoz vezető szabálytalanságokkal kapcsolatosan bárilyen vitás esetben mindig játékosnak kell tekinteni.
306 A játékvezetők
1) A mérkőzést két egyenjogú játékvezetőnek kell vezetnie és ellenőriznie.
A játékvezetőknek joguk van félbeszakítani a mérkőzést, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy a játékot nem lehet a szabályoknak megfelelően folytatni.
307 A versenybíróság
1) A mérkőzésen versenybíróság működik.
A versenybíróság legyen semleges és felelős a jegyzőkönyvvért, az időmérésért, és ha lehetséges a hangszórókon történő tájékoztatásért.
4 A FELSZERELÉS
401 A játékosok ruházata
1) A mezőnyjátékosoknak egyforma ruházatot kell viselniük, amely mezből, rövidnadrágból és sportszárból áll.
A csapat összes mezőnyjátékosának ugyanazt a modellt kell viselnie. Ez a modell bármilyen színkombinációból állhat, de a felsőrészek nem lehetnek szürkék. Ha a játékvezetők úgy látják, hogy a két csapat ruházata nehezen megkülönböztethető, a vendég csapatnak kell ruházatot cserélnie. A sportszárat térdig fel kell húzni, hasonló ruházatnál és ha a hivatalos szerv úgy dönt, csapatonként különbözzenek.
2) Mindegyik kapusnak felsőrészt és hosszúnadrágot kell viselnie.
3) Mindegyik mez legyen számozott.
A számok jól láthatók, különböző egész arab számok legyenek a háton és a mellkason. A háton lévő számok legalább 200 mm, az elülsők pedig legalább 70 mm magasak legyenek. A mezen akármelyik szám szerepelhet 1-től 99-ig, de az 1-es szám mezőnyjátékosok számára nem engedélyezett.
4) Mindegyik játékosnak cipőt kell viselnie.
A cipő teremsportokra tervezett modell legyen. A sportszárat nem lehet a cipőn kívül hordani. Ha egy játékos játék közben elveszti egyik vagy mindkét cipőjét, a következő játékmegszakításig játszhat nélküle.
402 A játékvezetők ruházata
1) A játékvezetőknek szürke mezt, fekete rövidnadrágot és fekete sportszárat kell viselniük.
Más színösszeállításra a hivatalos szerv adhat engedélyt.
403 A kapus felszerelése
1) A kapus nem használhat ütőt.
2) A kapusnak arcvédő maszkot kell viselnie, amely az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott.
Ez csak játék közben a játéktéren érvényes. A maszk mindenféle átalakítása tilos, kivéve a festést.
3) A kapus használhat bármilyen fajta védőfelszerelést, de azok nem tartalmazhatnak olyan részeket, amelyek a kaput szándékosan takarják.
Sisak és vékony kesztyű megengedett. Mindenféle ragasztó vagy súrlódásnövelő anyag használata tilos. Semmiféle tárgyat nem lehet a kapuban vagy a kapun tartani.
404 A csapatkapitány felszerelése
1) A csapatkapitánynak karszalagot kell viselnie.
A szalagot a bal karon kell hordani és jól láthatónak kell lennie. Ragasztószalag nem viselhető karszalagként
405 Személyes felszerelés
1) A játékosok nem viselhetnek olyan személyes felszerelést, ami sérülést okozhat.
Személyes felszerelésnek számítanak bizonyos védő és orvosi felszerelések, órák, fülbevalók és egyéb ékszerek. A játékvezetők döntik el, hogy mi tekinthető veszélyesnek. Minden védőfelszerelést lehetőleg ruházat alatt kell viselni. Csomó nélküli, gumírozott fejpánton kívül más fejvédő nem viselhető. Hosszú szárú nadrág viselése semmilyen formában nem engedélyezett mezőnyjátékosok számára.
406 A labda
1) A labda legyen az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott.
407 Az ütő
1) Az ütő legyen az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott.
A nyél mindenféle átalakítása tilos, kivéve a lerövidítést. A gripszalagot a jelzővonal fölött szabad a nyélre tekerni, de bármilyen hivatalos jelzést letakarni nem szabad.
2) Az ütő feje nem lehet éles és 30 mm-nél jobban meghajlított.
A fej mindenféle átalakítása tilos, kivéve a meghajlítást. A meghajlított fej görbületét a sík felületre fektetett fej alsó szélének legmagasabb pontján kell mérni. A fej cseréje megengedett, de az új fej nem lehet gyengített. A fej és nyél találkozását be lehet ragasztani ragasztószalaggal, de az legfeljebb 10 mm-t takarhat a fej látható részéből.
408 A játékvezetők felszerelése
1) A játékvezetőknek műanyag, közepes méretű sípot kell használniuk, és legyen náluk a szükséges mérőfelszerelés, valamint a piros lap.
Másfajta síp használatát a hivatalos szerv engedélyezheti.
409 A versenybíróság
1) A versenybíróságnak minden olyan felszerelésről gondoskodnia kell, amelyek szükségesek a feladatai ellátásához.
410 A felszerelés ellenőrzése
1) A játékvezetők döntenek minden felszerelés ellenőrzésével és mérésével kapcsolatban.
Ellenőrizhetnek a mérkőzés előtt és közben is. A mérkőzés előtt felfedezett nem megfelelő felszerelést, beleértve a sérült, hibás ütőket, a játékos használhatja, miután kijavította azokat. A személyes felszerelés és az ütő kisebb hibái (pl. Festési hibák és kisebb repedések, amelyek kijavítása után az érintett játékos folytathatja a mérkőzést) kivételével, minden a mérkőzés alatt felfedezett szabálytalan felszerelés az előírt kiállításhoz vezet. A csapat ruházatával és a csapatkapitányi szalaggal kapcsolatos szabálytalanságokért egy csapat egy mérkőzésen csak egy kiállítást kaphat. Minden felszerelési hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A mérés alatt a játékvezetőkön, a csapatkapitányokon, és a mérésre odaszólított játékoson kívül más nem tartózkodhat a versenybírói asztalnál. Mérés után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni.
2) Az ütő fejének és nyelének mérése a csapatkapitány kérésére történik.
A csapatkapitánynak joga van a játékvezetők figyelmét felhívni bizonyos szabálytalanságokra a másik csapat felszerelését illetően, de ilyen esetben a játékvezetők döntik el, hogy cselekszenek-e vagy sem. Mérést bármikor lehet kérni, de arra csak játékmegszakításkor kerülhet sor. Ha a kérés játékmegszakításkor merül fel, arra azonnal sort kell keríteni, beleértve a góllal és a büntetőütésekkel kapcsolatos eseteket, kivéve, ha a játékvezetők úgy ítélik meg, hogy ez negatívan befolyásolná a másik csapat helyzetét. Ebben az esetben a mérésre a következő játékmegszakításkor kell sort keríteni. A játékvezetők kötelesek felszerelést mérni a csapatkapitány kérésére, de egy csapatnál csak egyszer lehet mérni egy játékmegszakítás alatt. A mérés alatt a játékvezetőkön, a csapatkapitányokon és a mérésre odaszólított játékoson kívül más nem tartózkodhat a versenybírói asztalnál. Mérés után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni.
5 SZABÁLYOZOTT HELYZETEK
501 A szabályozott helyzetekkel kapcsolatos általános előírások
1) Amikor a játék félbeszakad, azt a megszakítás okának megfelelően szabályozott helyzettel kell folytatni.
Szabályozott helyzet a húzás, a beütés, a szabadütés és a büntetőütés.
2) A játékvezetőknek egy sípjelet kell alkalmazniuk, az előírt jelzést mutatni és megjelölni a szabályozott helyzet helyét. A labda megjátszható a jel után, ha a megfelelő helyen és mozdulatlan állapotban van.
A játékvezetőknek először a következmény jelzést kell mutatni, majd a lehetséges szabálytalanság jelzést. Ha a bírók véleménye szerint nem befolyásolja a játékot, akkor a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelő helyen lennie beütésnél vagy szabadütésnél.
3) Egy szabályozott helyzetet nem lehet ok nélkül késleltetni.
& |