A bajnokság második felében Dániában tartózkodtál ösztöndíjjal, így csak interneten tudtad követni csapatod szereplését. Mit szólsz azokhoz a találkozókhoz, melyeken nem tudtál itthon lenni?

-Kettős érzések voltak bennem, egyrészről élveztem a külföldi élet előnyeit, viszont másrészről szerettem volna csapatomat játékommal segíteni. Természetesen folyamatosan figyelemmel követtem a bajnokság állását és a csapat nagy részével próbáltam tartani a kapcsolatot. Ezért is örültem, hogy van egy honlapunk, Lánczi Andrásnak köszönhetően, ahol mindig elolvashattam az összefoglalókat, és mindig tudtam, mikor kell szorítanom a DFSE csapatának. Ezúton is köszönöm, hogy visszavártak és néha még hiányolták szereplésemet egyes meccseken. Gratulálok az OB II-ben elért első helyhez és az OB I be való feljutáshoz. Ígérem most egy jó ideig nem hagyom el a csapatot és minden erőmmel segítem Magyarország legdinamikusabban fejlődő floorball egyesületének előrejutását.

Kintléted alatt is floorballoztál. Miben látod a különbséget a magyar és a dán floorball között?

-Sajnos nem túl sok lehetőségem jutott a floorball gyakorlására, mivel elég messze voltak az edzéslehetőségek. Ennek ellenére a szomszédok megőrjítése mellett otthon sokat gyakoroltam a kondíciómat pedig napi jellegű biciklizésével próbáltam tartani.

A különbség csak annyi, hogy szerintem még annyi reklámot sem kap mint itthon, ellenben Svédországgal, ott minden a floorball körül forog. Dánia inkább focis. Meccsen nem voltam így túl sok összehasonlítási alapom nincs.

Augusztusban viszont már ismét a debreceni csapattal kezdted a felkészülést. Mit gondolsz, hogy sikerült a felkészülés? Mit gondolsz, miben kéne még javulni?

-Örülök, hogy az OB I-be készülő csapat komolyan vette a szakálli edzőtábort. Szerintem Varga Tibor (Tibi bá) sokkal jobban felkészült és átgondoltabb volt, mint a tavalyi edzőtábor alkalmával. Természetesen nem csak ő, hanem mi is próbáltuk megtenni a tőlünk telhetőt. Mindenképpen az erőnlét az, amire nagy szüksége van a csapatnak. Néha viszont úgy érzem, hogy a tapasztalat és az igazi csapatjáték összmunka hiányzik. Nagyon sok jó képességű egyéni játékostársam van, de néha úgy érzem nem találjuk egymást a pályán.

Nemsokára már tétmeccsen léptek pályára az Eger csapata ellen. Készültök valami „különlegessel” a találkozóra? Mivel lennél elégedett a mérkőzés lefújása után?

-Én már nagyon várom az első OB I-es mérkőzésemet, főleg azt hogy több mint kilenc hónap után újra magamra vehessem a csapatmezt. Remélem kapok lehetőséget a játékra. Megteszek minden tőlem telhetőt. Elég különleges az, hogy egy ismeretlen csapat ellen játszunk. Mindenképpen optimista vagyok és győzelem a cél. Semmiképpen sem várok gólzáporos meccset. Remélem én is hozzájárulhatok egy 13-as góllal. Viszont elégedett vagyok ha látom mindenki erőn felül teljesít, és meg van a csapatjáték, függetlenül az eredménytől. Számítok a tavalyi szurkolótáborunkra, mindig nagyon jó hangulatot teremtenek és sokkal jobb úgy pályára lépni, hogy tele a csarnok nézőkkel. Minden érdeklődőt szívesen várunk, gyertek szurkoljatok nekünk!

Mit gondolsz, az alapszakasz végén hanyadik helyen tudtok végezni? Összességében mit vársz az idei évtől?

-Első háromba mindenképpen szeretném, ha bent lennék. Úgy gondolom, hogy az első hely számunkra még nagyon sok felkészüléssel jár, de ki tudja…Mi megteszünk mindent.

Összeségében tisztességes helytállást várok mindenkitől. Köszönöm Tibi bá lelkes és eredményes vezetői munkáját. Hajrá DFSE!!!