| AZ ELSŐ MÉRKŐZÉSEM SVÉDORSZÁGBAN   Legutóbb az első edzéseimről olvashattatok, s akkor a beszámoló végén azt ígértem, hogy legközelebb az első svédországi meccsemről fogok írni. Előtte azonban hadd meséljek egy keveset a meccs napjának délelőttjéről, amikor is kis gyerekek meccseit volt szerencsém megnézni. Előző este értesültem arról, hogy a meccsem napjának délelőttjén gyerekek játszanak ugyanabban a csarnokban, ahol este én is pályára fogok lépni. Gondoltam egyet, s lementem terepszemlét tartani. A csarnok egyébként 5 percre van a lakásunktól gyalog, úgyhogy igazán nem került sok időmbe és energiámba odajutni. 89-es, 90-91-es és 92-93-es születésű lányokat néztem. Háromszor 15 percet játszottak futóórával, s nagyon izgalmas meccsek voltak. Volt olyan csapat, amelyik több gólos hátrányt követően is haza tudott vinni legalább 1 pontot. Alkalmanként olyan szép támadásokat vezették, hogy magam is meglepődtem. Mentek a keresztpasszok, s volt olyan gól, amit egy keresztpasszt követően a levegőben ütött be egy 91-es születésű játékos. Mondhatnánk persze, hogy szerencsés volt...de mégis nagyszerű már az is, hogy megpróbálta megütni, a laposnak egyáltalán nem nevezhető passzt. Voltak, akik lövéseikkel tűntek ki a mezőnyből, láttam olyan gólt, amelyiknél a labda igencsak kipókhálótlanította a hosszú felső sarkot. Küzdöttek a labdááért, mentek a lepattanóra, nem volt olyan labda, amit elveszettnek tekintettek volna. S így is nagyon tiszta játékot mutatott minden meccs. A 3 mérkőzés alatt, amin ott voltam, mindössze egy 2 perces kiállítás volt. Természetesen a csarnok tele volt a gyerekeiket kísérő lelkes szülőkkel, akik folyamatosan bíztatták gyermeküket, s annak csapattársait. Amit mindenképp meg kell jegyeznem, hogy akiket láttam pályán kívül is, azoknak egyforma táskájuk volt, amihez egyenmelegítő is társult. Nagyon profi képet mutatott az utánpótlás. Ezt látván nem is csodálkozom, hogy a svédek minden nemzetközi megmérettetésen a legjobbak között vannak. Számtalan fiatal játékos van, aki tehetséges, lelkes, ügyes, s ahogy láttam tesz is a saját fejlődéséért, s akinek elő is segítik a fejlődését. Nem meglepő, hogy amikor arról van szó, hogy kiválasszák a legjobb játékosokat, akkor tényleg sikerül kiváló nemzeti csapatokat összeállítaniuk. Talán, ha Magyarországon is kicsit jobban támogatnák a feltörekvő ifjúságot, akkor néhány éven belül mi is ütőképesebb válogatottakat tudnák elküldeni egy-egy nemzetközi versenyre. A rövid kitekintő után akkor el is kezdem első svédországi meccsem krónikáját: „Södertälje, Västergårdshallen, 2005. november 19. 18:15” - a hivatalos helyszíne és időpontja első svéd mérkőzésemnek. A csarnok közelsége miatt nem kellett túl korán indulnom, hogy odaérjek a 17:15-ös gyülekezőre. Amikor mindenki megérkezett, akkor tettünk egy 15 perces sétát a szomszédos, igen dombos erdőben. A séta után átöltöztünk, kihirdették a sorokat. Ketten voltunk kapusok, de csak engem melegítettek be, hiszen én álltam be a kapuba. A bemelegítés után természetesen nem maradhattak el a csapatkiáltások. Muszáj elmondanom, hogy egyik sem volt olyan klassz, mint a kannibálok Bumm-csikije ;o). Az Telge SIBK - IFK Gnesta összecsapására közel 100 néző volt kíváncsi. Már a séta közben mindenki kicsit készülhetett lelkiekben az előttünk álló mérkőzésre, amelyen az ellenfél nem más volt, mint az egyik legnagyobb rivális, aki játékosai között tudhajta Minna Heponiemit, akinek a neve néhányaknak talán ismerősen csenghet. Ha nem ugrik be, ki ő, akkor elárulom, hogy egy többszörös svéd válogatott játékosról van szó (a svájci világbajnokságon 4 pontot szerzett csapatának), aki elit csapatának nem túl sikeres szezonja után úgy döntött, hogy inkább a másodosztályban kamatoztatja tudását. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, ha győzni akarunk ezen a meccsen. A mérkőzés a várakozásoknak megfelelően kiegyenlített játékkal kezdődött. Hol az egyik, hol a másik csapat vezetett támadásokat. Aztán számos igen szép védésem után Minna Heponieminek sikerült bevennie a kapunkat a 10. perc végén. 13:35-kor pedig egy szabadütést követően 2:0-ra növelte az előnyét a hazai csapat (Telge). Nem sokkal késöbb egy lövésünket követően a lepattanóból sikerült szépítenünk, amiből erőt merített a csapat. A harmad vége felé számos nagy helyzetünk volt, de sajnos az egyenlítés nem sikerült, még úgy sem, hogy emberelőnyben is játszhattunk. Az első harmad után tehát 1 gólos hátránnyal vonultunk az öltözőbe, ahol mindenkitől kaptam a dícséretet, a remek teljesítményemért. Az edzői utasítások közben banánt majszoltunk, hogy visszanyerjük az energiánkat, s hatalmas lelkesedéssel léptünk újra pályára. A második harmadot mi kezdtük jobban. 2:29-nél sikerült egyenlítenünk, majd 2,5 perccel később átvettük a vezetést. 7:08-nál azonban Minna Heponieminek ismét sikerült a hálónkba tennie a labdát. Az egyenlítést követően a Telge vérszemet kapott, s egyre erőteljesebb támadásokat vezetett, amit sokszor sikerült védőinknek megállítani, de így s több alkalommal csak rajtam múlott, hogy nem sikerült gólt szerezniük. 11:27-nél azonban ismét átvette a Telge a vezetést, Minna Heponiemi adta a gólpasszt. 3 perc múlva sikerült Minnanak ismét egy szép passzt adnia csapattársának, amit azonban ő nem tudott értékesíteni, mert csapattársam, szabálytalanul ugyan, de szerelte. Sajnos a szabálytalanságot 5 perces kiállítással díjazták a bírók, így szinte a harmad végéig emberhátrányban játszottunk. Nagyon szép helyzeteket dolgozott ki a Telge, összeszedett, szép játékot játszott, pontos passzokkal, de a szoros védekezésünknek, a bravúrjaimnak, és időnként a szerencsénknek is köszönhetően nem sikerült gólra váltaniuk az emberelőnyt. Sajnos azonban így is 2 gólos hátránnyal mehettünk el a szünetre. A harmadik harmad kezdete után 26 másodperccel emberelőnybe kerültünk, ekkor sikerült nyomást gyakorolnunk a Telge kapujára, de a szépítés nem jött össze. A folytatás kiegyenlített küzdelmet hozott. Mi is sorra vezettük támadásainkat, de a Telge sem hagyta magát. Sajnos ennek eredményeként nemcsak nem sikerült gólt szereznünk, de a 10. perc végén ismét gólt kaptunk. A gól után nem sikerült felébrednie a Gnestanak a sokkból, így 7 másodperccel a Telge 6. gólja után Minnanak sikerült belőnie a hazai csapat 7. találatát is. Innentől kezdve a Telge átvette a meccs irányítását, s bár újabb gólt már nem szereztek, minket is sikerült meggátolniuk a szépítésben. A mérkőzés 7:3-as végeredménnyel zárult, ami számunkra elég elszomorító volt. Mégis azt kell mondanom, hogy a Telge megérdemelte a győzelmet, pontosabb, szebb játékot játszott. Mindenki, s én magam is pozitívan értékeltem a teljesítményemet. Később egyéb forrásból megtudtam, hogy a Telge 55-ször tudott kapura lőni a meccsen, míg mi csak 25 alkalommal találtuk el a kaput. S hogy mi volt ez a forrás? Egy újságcikk. Bizony, kedden az egyik svéd újságban írtak rólam! Gondolhatjátok, milyen klassz érzés volt. A mérkőzés után egy újságíró nagyon kíváncsi lett, hogy ki lehetett az a lány a Gnesta kapujában. Az edzőmet sikerült kicsit kifaggatnia, s a keddi újságban meg is jelent a cikke. A cikk svédül olvasható a www.sn.se/parser.php?sect1=103&id=91664 oldalon. Az újságban egy fénykép is szerepelt rólam, ami a Szolnok Cannibals FK- IFK Gnesta meccs után készült egyik kép részlete volt. Megpróbálom nektek lefordítani, hogy mi is állt az újságban: „Válogatottkapus Gnestaban! Nem volt közvetlen kapusválság Gnestában, hiszen a csapatvezetésnek már a szezon elején volt két stabil kapusa, akik közül választhatott a mérkőzésekre. Most még nehezebb lesz az edzőnek, Jyrki Jannermannak kiválasztania a csapatot. A magyar válogatott kapusa, Sári Szilvia játékrakész. - Igen, három kapussal több gondom lesz- nevet Jyrki Jannerman. Sári a hétvégi, Telge elleni vesztes meccsen debutált. - Egy magyarországi edzőtáborban találkoztunk, amikor Szilvia csapatával, a Szolnok Cannibals FK-val játszottunk – meséli Jannerman. Akkor derült ki, hogy Sári barátja Nykvarnban floorballozik, s Szilvia tervezi, hogy Svédországba költözzön. A Södertälje Rocketscel való próbaedzés után Szilvia úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot Gnestaval. - Jelentkezett, és megkérdezte, hogy játszhatna-e velünk, s most itt vagyunk- meséli Jannerman. A Rockets jól áll kapusfronton, s a játéklehetőség nagyobb Gnestaban. A csapatvezetés gyorsan ébredt és cselekedett. Az átigazolási papírokat jóváhagyta az IFF, a nemzetközi szövetség. - Szilvia egy nagyon fontos erősítés lesz, a Telge elleni meccsen 55 lövést kapott- fejezi be Jannerman. Magyarország a nemzetközi versenyeken a B-csoportoz tartozik, s 13. helyen végzett a legutóbbi világbajnokságon. A floorball növekszik, s Magyarország már 1992-ben az IFF tagja lett, ötödik nemzetként. A nemzetközi szövetség a következő évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Lehetséges, hogy azokban a napokban, a világbajnokságon Szilviának és csapattársainak sikerül feljutnia az A-divizíóba. Az újságíró azonban nem elégedett meg ennyi információval, s azt mondta Jyrkinek, hogy kedden lejönne az edzésünkre, hogy csináljon rólam pár fényképet, s készítsen velem egy interjút. Nem tudom, hogy valóban ott lesz-e, de bevallom, hogy nagyon örülnék neki. Nemcsak magam miatt, hanem így legalább a magyarokról is lenne kicsit több szó a nemzetközi fronton. Bár Olivérnek és Dennisnek köszönhetően eddig is szólt a svédországi sajtó hazánkról, nem árt, ha minél több alkalommal írnak rólunk. Ha lesz interjú, s leközli a sajtó, azonnal beszámolok róla nektek. Igyekszem minél hamarabb újabb érdekességekkel szolgálni a floorballról, és addig is: Floorballozzatok sokat! FORRÁS:WWW.CANNIBALS.HU